Pécs Timelapse 2017
Túl a 65000. expómon, közel egy évnyi vesződés, sok-sok unalmas, és néha görcsölős
óra után, végül elkészült a 3. Pécs timelapse-em.
Véleményem szerint, igen csak túlválaltam magam.
Elég csak megnézni az előzőt.
Ahhoz képes rengeteget akartam újítani, pluszt hozzáadni, mind ezt olyan technikai
felszereltséggel, ami olyan szinten alkalmatlan az elképzelések megvalósítására, hogy
azt ép eszű fotósnak, operatőrnek eszébe nem jutna alkalmazni.
Itt most a hyperlapse-ekre gondolok.
Észrevehettétek, hogy 2 olyan felvétel is készült, amit motorizált sliderrel
szoktak megvalósítani a kis távolság bejárása miatt.
Mivel ilyen eszközöm nekem nincs, így maradt a jól bevált 3 lábú állvány.
A Zsolnay negyednél a hídon kb. 2cm ugrásokkal tettem odébb a kamerát, és
mind ezt úgy, hogy 1 m-re a kamerától a híd korlátai láthatóak.
Mondanom sem kell, hogy a kb. 5s időközök miatt nem volt elég időm mindig pontosan
vízszintbe tennem az állványt, így volt, hogy nagyot, volt, hogy szinte semmit nem
haladt odébb a kép.
A másik a Konzum bejáratától készített felvétel volt, ami az ottani kereszteződésről készült.
Ez jó ha a 3. próbálkozásra sikerült.
Elsőként az állványt próbáltam átalakítani úgy, hogy lassan tudjam csúsztatni
a kamerát, majd miután rájöttem, hogy nem fér el, maradt a kézzel lököm előre módszer.
Ez se vált be mert, vagy elfordult oldalra a kamera, vagy a fókuszgyűrű
tekeredett, ahogy toltam a kövön előre a kamerát.
Aztán egy héttel később kitaláltam egy frappánsabb megoldást.
Felkaptam az egyik régi játékom dvd tokját, és arra ráhelyezve a kamerát
toltam előre a tokot és így szállította előre a tok a kamerát.
Így már csak a pontos lépésközökre kellett figyelnem, meg az irányba tartásra.
Sajnos eljutottam arra a pontra, hogy szkript vagy forgatókönyv írás nélkül
ezt nem lehet tovább rendesen csinálni, és mivel iskola mellett ez kifejezetten
nyűg, úgy döntöttem most már nagyon is ideje kifújnom magam, és félretennem
egy kis időre az egészet.
Az utóbbi 2 hónapban már úgy kellett ráerőszakolnom magam, hogy menjek
a megfelelő időben, ami semmiképpen sem tesz jót egy ilyen film kivitelezésének.
Plusz a legnagyobb probléma amivel meg kellett küzdenem az a nem mindennapi
helyszínek megközelíthetősége, ami egy igen nehézkes feladat volt.
Szerencsémre volt kitől segítséget kapnom ez ügyben.
Nagy köszönet ezért Sasvári Jánosnak, hogy szánt rám időt!
Viszont volt két alkalom amikor egyedül kellett megoldanom: Városháza, 17 emeletes.
Szerencsémre vagy én nem tudom lehet, hogy csak jól adtam elő magam, de
megtaláltam a módját, hogy felengedjenek.
Külön köszönet érte!
Amit még kiemelnék az a Tilt-Shift.
Lassan 4 éve nézem ezeket a csodás timelapse-eket, de még egyet sem
láttam, ahol bárki is alkalmazott volna rendesen kidolgozott, elemekre bontott
mélységélesség hatást.
Magyarul, mindenki csak rátol egy jó esetben Camera Lens Blur-t fölülre, meg alulra
oszt' jó van.
Én nem értem be ezzel. Ahol a helyzet úgy adta, körülvágtam az épületeket
és kidolgoztam egy átmenet modellt, amivel pontosan állítani lehet a fókuszpontot.
Az sem kizárt, hogy egyszer majd külön készítek egy demonstráló videót erről.
Szóval most egy kicsit vissza kell fognom magam, pótolni az elméleti tudásom, és ha eljön az ideje, egy sokkal összeszedettem anyaggal előállni.
Ha többet szeretnél megtudni ott az e-mail, vagy a facebook.
készült: 2017. március