Sennheiser HD 579 teszt

Bevezető

Valamikor a 2010-es évek környékén vásárolhattam a Philips SHP 2000 fejhallgatómat. Ez volt az az időszak, amikor sorra gyártottam a sztereó hangfelvételeim, azzal az igen csak fura kinézetű szerkezettel. Mikor megvásároltam, pontosabban amikor kipróbáltam, (mert kitudtam) úgy véltem egy kivételesen jó hangképet adó fülest találtam, ezért meg is vettem.
Kényelmes viselet, szép tiszta hangképpen adta vissza mind azt, amit akkoriban rögzítettem. Persze ne felejtsük el a tényt, hogy az akkori mikrofonom még alakulóban volt. NE5532-es erősítő meg a mikrofon irányba állítása is zavaros volt. Hol így, hol úgy használtam, így inkább a felvételekre koncentráltam, nem a fülesre.
Telt múlt az idő, egyszer ki tudja mikor, eszembe jutott mi lenne ha mikrofont helyeznék a fejhallgatóba, és megpróbálnám megvizsgálni a hangképét. Ez egyébként valamikor 2010-2012 körül lehetett. Szóval próbálkoztam a jól bevált mikrofonkapszuláimmal. Próbáltam a fülkagylómba tenni egy mikrofont, amit 0,25mm átmérőjű zománcozott rézhuzallal vezettem ki a "fülemből", majd felhelyeztem a fülest a fejemre, és rögzítettem tulajdonképpen azt amit hallottam.
Működött a dolog, csak kényelmetlen. Aztán rájöttem, hogy a sztereó lemezes mikrofonjaim kiválóan ráhelyezhetőek a fülesre úgy, hogy a belső terét teljesen lefedi, mintha egy emberi fejen lenne. Így aztán kezdetét vette a mérő időszak.

Mint már említettem elégedett voltam az SHP 2000-el, azonban mikor megláttam a frekvencia analízis diagramot, leesett az állam. Akkora a káosz benne, hogy azt álmomban sem gondoltam. Az csak egy dolog, hogy a középtartomány össze-vissza hullámzik, viszont a legrosszabb az a magas tartomány.

Mondanom sem kell, kiböki az ember szemét, ahogy 12kHz-nél eszeveszett meredekséggel megzuhan. Van vagy 20dB csökkenése ettől a frekvenciától felfelé. Na most ez egy nyugdíjasnak tökéletes lehet, mert hát általában 60 felett már jó ha 11-13 kHz-ig hall az emberek többsége. Csak én a 20-as éveimben vagyok, így a 16kHz hallása se okoz gondot. Így, hogy már tudomásomra jutott ez a hiányosság, és erre koncentrálva figyeltem a hangokra, már is megéreztem a hatását.
Persze nagyon okosnak hihetem most magam, de ez valójában csak akkor tűnik fel, ha olyan hanganyagot hallgatunk meg, ami ténylegesen egyenletesen sugározza a teljes hallható tartományt egészen 20kHz-ig.
Most, hogy realizáltam a problémát, szokás szerint megoldás után néztem. Mi féle megoldás? Hát equalizálás!
Hosszas hangolás után egy javított hangképet állítottam elő. Itt már a közép tartomány kevésbé harsány, a magasak pedig egy picit ki lettek emelve. Ettől kezdve máig így használtam.

Azt persze meg sem említettem, hogy időközben, mikor felfedeztem a youtube tartalomgyártókat (2012 végén ismertem meg a minecraftot, és mivel ez egy újfajta építős játék volt olyan, amivel előtte még nem találkoztam, ezért nem tudtam mit, hogy kell benne csinálni, így elkezdtem ismertető videókat nézni, hogy tájékozódjam). Aztán 2013 elejére rákattantam a játékkal kapcsolatos kalandsorozatok nézésére, és lényegében így kezdődött az ismerkedésem a youtube-al. Szóval ebből adódóan szinte napi rendszerességre nőtt a fejhallgató használata, és ahogy teltek a hónapok, használódott.
Nem is akárhogy.

Lassan, de biztosan el kezdett repedezni, majd idővel a repedések mentén rendesen el is tört. Jöttek a ragasztások, majd újabb hónapok elteltével az újabb repedések, és ez már évek óta így megy. Láthatjátok, hogy néz ki már a több mint 20. ragasztása után.

Tarthatatlan a helyzet, kell megoldás!

A sokszoros szétrepedések következtében, rájöttem, ez így nem megy sokáig. Fel is jegyeztem a listámra a Sennheiser HD 518-as darabot. Már nem emlékszem, hogy választottam ki, de árban, igen magas volt, viszont még belefért úgy, hogy feltételezhetően az eddig felsorolt problémák nem fognak fennállni.
Közben telt az idő, rászántam magam a kameravásárlásra (2014 közepétől), emiatt - és azóta is - felborult a pénzbeosztási rendszerem, ezért csak csúszott, és csúszott az időpont, mire összegyűlt rá a pénz.
Aztán 2016 végére, úgy nézett ki, hogy lassan meg lesz az összeg. Utána érdeklődtem boltban, de ahol kérdeztem nem volt. Időközben teszteket is néztem, és ami grafikonokat láttam, úgy tűnt ez sem képes 12kHz felett kivinni a hangokat, így más típusok után néztem. Majd eljutottam a HD 598-hoz. Mivel a rendelés után értesültem, hogy már kiment a forgalomból, új darab után néztem. Így jutottam el a HD 579-hez.
Olcsóbb mint az 599, de közel olyan jó, így megkockáztattam. Végül március elejére megérkezett.

Első benyomás, ismerkedés

Egy gyors kipróbálás után, rögtön megvizsgáltam a hangképét, és nagy meglepetésemre elképesztően szép hangképet láttam. A frekvenciatartomány lefedettsége, tényleg eléri a gyárilag meghatározott 28kHz-et! Ráadásul nagyon egyenletes a grafikon.
Mostanra szerencsére már tudom, hogy ezeket az eszközöket be kell járatni, ezért vártam 1 hónapot a tesz elkészítésével, hogy alaposan megvizsgáljam bejáratott állapotában. (is)
Van amire 20-25 üzemórát írnak, stúdiókban ezt 100 órával teszik meg. Nem számoltam hány éjszakán át ment, de 30 óra felett van az biztos. Szerencsére volt eszem és rendesen rögzítettem fehérzajt, még az első órában, így most lehetőségem adódott összehasonlítani történt-e változás azóta.

Szerkezetről

1 hónapnyi használat után még nem derül ki, mennyire tartós, minden esetre a fejpánt kihúzható része műanyag gyanús. Határozott léptékkel húzható ki, állítható be a megfelelő méretre. A pánt valami bőrszerű, belül nagyon rugalmas anyaggal kipárnázott, viseléskor alig érezhető, ahogy a fejünkön "lóg".
A hangszóró része jól körülöleli a fület, azonban egy kicsit szoros, ez miatt egy kicsit néha zavaró a viselése. Oldalirányú mozgása van, vagy mondhatnám úgy is, hogy rendesen lötyög, szóval nem merev teljesen. A belső részen van egy kidomborodó rész, amiről nem tudom mi az, de gyakran hozzáér a fülkagylóhoz. Ez leginkább mozgatáskor zavaró, viselés közben nem igazán érezhető. A vezeték rugalmas, de érződik rajta, hogy tömör, merev e miatt az ütődésekre erősen zörög.
Kábelhossz szerintem túlságosan hosszú, a maga 3 méterével. Leginkább a 6,3mm-es jack mérete zavar, nem értem kinek kell ekkora. Inkább a 3,5mm, és erre az átalakító, nem fordítva. Szerencsére a fejhallgatóból egy bajonett zár megoldással, el tudjuk távolítani a vezetéket, így vezeték hiba esetén könnyen, olcsón cserélhető. Egyedül csak azt nem értem, miért van rajta 4 kivezetés a 3 helyett.

Végül a lényeg, a hangminőség

A fejhallgató meghajtása egy ASUS Xonar U7-el történt 96kHz mintavételezéssel 24 bit-en. A hangrögzítés is ugyan ezen paraméterekkel történik, csak egy közbeiktatott elő fokkal, ami a jól ismert konstrukciómmal valósul meg. Minden egyéb hangmódosító effektet és equalizert kikapcsoltam.

Ahogy fentebb említettem, készítettem hangképet még a bejáratás előtt. Ezen a hangfelvételen összehasonlíthatjátok milyen volt, és milyen lett bejáratás után. Első 5 másodperc a bejáratás előtti hangkép, a második 5 pedig a bejáratás utáni. Nem mondanám határozottan, hogy történ volna változás, bár hallható, de ez akár a környezeti változás, vagy a néhány mm-el másképp odatartott mikrofonok miatt is bekövetkezhetett. Minden esetre igyekeztem mindent pontosan ugyan úgy csinálni, de hát még sincs stúdióm!
Érdemes egy kicsit szemügyre venni a különbségeket a HD 579 és a Philips SHP 2000 között. Elképesztő!
A HD 579 hangképe szép sima, azonban észrevehető egy kis kiemelés 3 kHz környékén, és 4 kHz-nél egy szűk tartományon belüli csökkenés. Lássunk egy másik tesztet, most szinusz hullámmal. Ha nagyon nem is hallható, viszont nagyon jól látható néhány felharmonikus ami egy valaminek a zörgéséből adódik 500 Hz alatti tartományban. Én a belső szövet borításra tippelek, mert már próbáltam lefogni, és úgy hallgatni, és ez eredményezte a zörgés csökkenését.
Ha jobban megnézzük a szinusz teszt hanghullám képét, észrevehető egy fel-le hullámzás ahogy a magas frekvenciák felé halad (jobb irányba). Ez pontosan nem tudom miért van így, de támadt egy gondolatom mi szerint, ez mérséklődhet, vagy kisebb mértékben hullámozhat, ha magasabb frekvenciatartomány lesugárzására képes egy hangszóró. Értsd >50 kHz. Sokan feleslegesnek tarthatják a 20 kHz feletti értékkel rendelkező hangszórókat, de pont ez a lényege, hogy az alsóbb, hallható tartományt befolyásolja ez a tulajdonság!
(Nem győzöm kihangsúlyozni, ez csak egy következtetésképpen levont gondolat. Nem állítom, hogy lenne bármi megalapozott értelme)

Végül zárnám ezt a tesztet egy egyszerű fehérzaj összehasonlítással. Most 3s-re bontva először az eredeti forrásfájlt hallhatjátok, majd pedig ugyan ezt, ahogy rögzítettem a fejhallgatóból.

készült: 2017. április